Bejelentés



MAGYAR VÖRÖSKERESZT
ADJ VÉRT ÉS MENTS MEG 3 ÉLETET !!!

MENÜ










Elősegélynyújtás

Mi az elsősegélynyújtás?

Ha valaki elgondolkodik azon, hogy mi is az elsősegély és pontosan mit takar maga az elsősegélynyújtás nem biztos, hogy pontosan betudná határolni. Ebben a posztban az elsősegélynyújtásról, általánosságban lesz szó. Mit takar pontosan a kifejezés, mik a törvényi hátterei stb.
Az elsősegélynyújtás fogalma

Mint oly sok fogalom esetén, jelen esetben sincs könnyű dolgunk. Nem lehet egy minden részletében kielégítő magyarázatot adnunk, de az alábbi összefoglaló jól körül írja a lényegét:

Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki a végleges szakellátás megkezdése előtt végez, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen körülményeinek elhárítása és az állapot további romlásának feltartóztatása érdekében.

Azonban ha belegondolunk és válaszolunk arra a kérdésre, hogy kinek van szüksége elsősegélyre, máris világossá válik, hogy az elsősegélynyújtás célja lehet az élet megmentése, a további egészségkárosodás megakadályozása, valamint a gyógyulás elősegítése.

Elsősegélynyújtónak azt nevezhetjük, aki megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik, így az elsősegélynyújtás valamely kompetencia szintjén eredményesen beavatkozni képes. Eredményes beavatkozásnak pedig azt nevezhetjük, ami eleget tesz az előzőekben említett elsősegélynyújtás céljának vagy céljainak. Ezek a "szintek" természetesen az egyszerű laikus tudásától és gyakorlati ismereteitől az egészen főorvosi tudásig, illetve beavatkozási jogosultságokig terjednek. Erre remek példa a két héttel ezelőtti eset, amikor is egy nő sikeresen újraélesztett egy férfit úgy, hogy az instrukciókat telefonon kapta a mentőállomásról.

Az elsősegélynyújtás alanya mindig a hirtelen egészségkárosodott ember, hiszen a már régóta betegségtől szenvedő, vagy már diagnosztizált beteg kezelésre szorul, nem pedig elsősegélyre. Az elsősegélynyújtást időtől és helytől függetlenül az észlelés pillanatában azonnal el kell kezdeni. Lehetőség szerint az egészségkárosodás helyszínén, ott ahol a beteget vagy a sérültet megtaláltuk. A felesleges mozgatás esetenként súlyos következményekkel járhat. Ez alól természetesen vannak kivételek. SENKI nem kockáztathatja saját testi épségét vagy életét egy bajbajutottért sem. Tűzveszélyes és minden egyéb egészségkárosító és/vagy életveszélyes helyről el kell szállítani a sérültet, bajbajutottat, majd a biztosított, biztonságos helyen azonnal megkezdeni az elsősegélynyújtást.
Törvényi háttér

Az elsősegélynyújtási kötelezettséget törvény szabályozza, az 1997. Évi CLIV tv. az egészségügyről külön rendelkezik az egyén szerepéről és megkülönbözteti a laikus és az egészségügyi szakdolgozót illetve ennek megfelelő döntési helyzetet teremt.

„Az egyén szerepe 5.§ (3) e) (…mindenkinek…) kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, vagy arról tudomást szerez.”

A szakdolgozóknál, már a véleményezési jog is bekerült a szabályozásba. „VI. fejezet: Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelességei - Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettségei 125. § Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó - időponttól és helytől függetlenül - az adott körülmények között a tőle elvárható módon és a rendelkezésre álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell.”

A törvény továbbá pontosan megfogalmazza a mentést, mint egészségügyi ellátást:

94. § (1) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan - az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas - legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása (a továbbiakban: mentés).

* (2) A beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul
* a) személyi sérüléssel járó baleset, tömeges baleset, katasztrófa esetén,
* b) ha életveszély vagy annak gyanúja áll fenn,
* c) heveny vagy riasztó tünetekkel járó esetekben, ha a sürgősségi ellátás elmaradása életveszélyhez, maradandó egészségkárosodáshoz vagy a gyógyulás elhúzódásához vezethet,
* d) szülészeti esemény során,
* e) ha az erős fájdalom vagy egyéb súlyos heveny tünet csillapítása sürgős orvosi beavatkozást igényel,
* f) heveny tudatzavar esetén, ideértve az ittasság miatti tudatzavart is,
* g) veszélyeztető állapot vagy annak gyanúja esetén.
* (3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben bárki jogosult a mentés kezdeményezésére.
* (4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl mentésnek minősül - a sürgősség igényétől függetlenül - az orvos által rendelt
* a) olyan mentőfeladat, amely során a beteget legalább mentőápolói felügyelettel a feltalálási helyéről egészségügyi intézménybe szállítják (mentőszállítás), vagy
* b) a beteg legalább mentőápolói felügyeletét igénylő - gyógyintézetből gyógyintézetbe történő - őrzött szállítása annak érdekében, hogy a beteg szállítása közben szükség esetén azonnali egészségügyi ellátásban részesülhessen.
* (5) Mentésnek minősül továbbá
* a) a külön jogszabályban meghatározott életmentő tevékenységhez az azt végző orvos, illetve munkacsoport szállítása (pl. szervátültetés),
* b) életmentő orvosi eszköz és gyógyszer, valamint átültetésre kerülő szerv sürgős szállítása,
* c) mentési készenlét biztosítása balesetek helyszínén, továbbá tömeges balesetek és rendkívüli esetek kárhelyén a helyszín biztosításának, illetve a veszélyhelyzet elhárításának idejére (mozgóőrség),
* d) mentési készenlét biztosítása rendezvény helyszínén, térítés ellenében, meghatározott helyen és ideig (rendezvénybiztosítás).
* (6) A közterületen vagy nyilvános helyen tartózkodó, magatehetetlen ittas személyt a mentőszolgálat kijózanítás céljából egészségügyi megfigyelésre, illetve ellátásra az illetékes egészségügyi szolgáltatóhoz szállítja. A megfigyelés az érintett kijózanodásáig, de legfeljebb 24 óráig tarthat. A beszállított személyt kijózanodásáig, de legfeljebb 24 órai időtartamra lehet az egészségügyi intézményben visszatartani.



95. § A mentés igénybevételéhez való jog a Magyar Köztársaság területén - állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül - mindenkit megillet.

96. § (1) A mentés biztonságos, egységes és összehangolt működéséhez szükséges feltételrendszer biztosítása és megszervezése állami feladat.

(2) A mentés feladatait az ország egész területére kiterjedően az állami mentőszolgálat, valamint - a működési engedélyben meghatározottak szerint - más, mentésre feljogosított szervezetek látják el az állami mentőszolgálat koordinálása mellett.
A túlélési lánc elemei és jelentőségük

A egy elméleti folyamatábra, amely a hirtelen egészségkárosodott ember útját jelenti az ellátási rendszerben. Az egyes elemek és jelentőségük a szakirodalomban többféle módon feldolgozott, de mindenképpen a beteg vagy sérült észleléstől a kórházig zajló folyamatait hivatott jelölni. A túlélési lánc az utóbbi években előtérbe került az elsősegélynyújtásban, a mentő és sürgősségi ellátásban egyaránt.

http://www.icd-gloucestershire.org.uk/assets/images/Chain_of_survival.jpg

KORAI ÉSZLELÉS → SEGÉLYKÉRÉS 104 → ÚJRAÉLESZTÉS FOLYTATÁSA (CPR) → MENTŐ ELLÁTÁS → KÓRHÁZI ELLÁTÁS

A túlélési lánc és a sürgősségi ellátás jelképeként önállósult Konstantin-kereszt is hasonló jelentést hordoz, igaz utóbbi leginkább a sürgősségi ellátás jelképe lett.

A kék, hatágú, ún. „Konstantin-kereszt” az élet csillaga. A mentés hat alapvető követelményét szimbolizálja: felismerés, segélykérés, elsősegély, mentőellátás, szállítás alatti kontroll, definitív ellátás. A kígyós bot (Aesculap pálca) az orvoslás-gyógyítás eszméjét fejezi ki.


Baleseti helyszín és észlelés jelentősége

A baleseti helyszín az elsősegélynyújtó fő működési területe. Hatásos munkájának elengedhetetlen feltétele a helyszín pontos ismerete, veszélyforrásainak felismerése, elhárítása, további káresemények,sérülések megelőzése. A helyszínen a további baleset elhárítása, a meglévő veszélyforrások felismerése kettős érdek. Éppen ezért TILOS kockáztatni az életünket, mivel, ha mi megsérülünk, vagy meghalunk azzal a bajbajutott sem menekülhet meg és mi is hasonló sorsra jutunk.

Az észleléssel párhuzamosan töb dologra is oda kell figyelnünk, ezek a következők:

* baleseti helyszín
* baleset mechanizmusa
* sérült állapota

A későbbiekben árulkodó lehet a helyszín és az esemény jellege is.
Közlekedési balesetkor közvetlen veszélyforrás a forgalom, ez a veszély kiküszöbölhető megfelelő óvintézkedésekkel, például elakadásjelző háromszöggel, vészvillogóval és egyéb figyelemfelkeltő jelekkel.
Mentőhívás esetén az alábbi kérdések szerint tegyük meg a bejelentést:


1. Hol történt? (pontos cím, ennek hiányában a helyszín megközelíthetősége)
2. Mi történt? (a sérülés, rosszullét bekövetkezte: pl. összeesett, eszméletlen; szívbeteg fullad; magasból esett, gépkocsi elgázolta; motorkerékpárral fának ütközött, stb.)
3. Hány sérült, beteg van?
4. Milyen sérülés, panasz, tünet észlelhető? (pl. földön fekszik, lábát fájlalja; sápadt, verejtékes; fullad, nyugtalan, ajkai elkékültek; földön fekszik, görcsöl, szája habzik)
5. A bejelentő neve és telefonszáma (szükség lehet a bejelentő visszahívására, pl. pontatlan cím esetén!)
6. Várjunk a mentésirányító esetleges kérdéseire (a történtek pontosítása érdekében fontos!), és csak ezután tegyük le a telefonkagylót.(www.mentok.hu)


Ha nem mentést igénylő heveny megbetegedést észlel a beteg lakásán, hívja a háziorvost vagy az orvosi ügyeletet. A beteg vizsgálata alapján az orvos eldönti, hogy szüksége van-e a betegnek gyógyintézeti beutalásra és betegszállításra; ha igen, az orvos a szükséges intézkedéseket megteszi.

Sérült ellátásakor óvjuk a saját épségünket a lehetséges fém, üvegszilánkoktól stb.
Tűz, robbanásveszély esetén speciális védőfelszerelés szükséges. Zárt térben gázok, vegyi anyagok jelenlétekor szellőztetünk, kifolyott anyagok esetén körülhatároljuk azt.

Speciális helyzet a veszélyes anyagot szállító jármű balesete.
Segítségünkre a tájékozódásban, felismerésében a nemzetközi megállapodás szerint alkalmazott azonosító jelzés lehet. Ez egy négyszögletes tábla, melynek borostyánsárga alapján két sorban számok helyezkednek el, mérete 40x30 cm.

A veszélyes anyagot szállító járművekre vonatkozó törvényeket itt találjátok.

http://lakossag.katasztrofavedelem.hu/files/UserFiles/Image/jarmu3.jpg

Veszélyes anyagok szállításakor egy vagy több 30x40 cm nagyságú, narancssárga táblát helyeznek a jármű elejére és hátuljára is. Ha a táblán nincs szám darabos veszélyes árut szállít. Ha tartályban szállít anyagot (gáz, folyadék), akkor számozott sárga tábla van rajta. Felső részén a veszélyt jelző szám, alsó részén a szállított anyag beazonosítását segítő szám áll. Az elsı szám a fıveszélyt, a második és a harmadik szám a további veszélyeket jelzi. Az alsó mezőben lévı négyjegyű szám (UN szám) a szakemberek számára pontosan megmondja, hogy milyen anyagot szállít a jármű. A számok jelentései a következők:

* 2 gázkiszabadulás
* 3 gyúlékonyság (folyékony anyag)
* 4 gyúlékonyság (szilárd anyag)
* 5 oxidáló hatás
* 6 mérgezı hatás
* 7 radioaktivitás
* 8 maró hatás
* 9 heves reakció veszélye


Ha ezeket a számokat tudjuk, minden elhaladó járműnél megállapíthatjuk a veszély mértékét. Ha az első számjegyet megkettőzik, azt jelenti, hogy az adott veszély nagyon erıs. A számok előtt néha X-et is láthatunk ez a tőzoltónak nagyon fontos jelzés. Azt jelenti, hogy az anyag vízzel veszélyes módon reagál, ezért ilyen jármő tüzét vízzel oltani tilos.

A felső sorban álló számok a veszély jellegére,erősségére, az alsó számok az anyag azonosítására mutat. Újabb veszélyforrást jelent széttört tároló; kifolyt/rázódott vegyi anyag; szivárgás; színes, párolgó felhő; ingerlő, folytó, bűzös, bódító, aromás szag; elhervadt, elsárgult növényzet. Ilyen helyzetben gondoskodni kell a sérült és a saját vagy egyéb jármű áramtalanításáról (gyújtást ki kell kapcsolni), valamint a helyszínen lévő személyek eltávolításáról lehetőleg a szél irányába. A szabadba kerül veszélyesnek vélt anyaggal kerülni kell a kontaktust, tilos a dohányzás!

Különösen gondos körültekintést igényel az az eset, amikor elektromos balesetet vélünk felfedezni. Ekkor mindenkit távolmaradásra kell felszólítani. Ilyen esetekben az elsősegélynyújtó akkor cselekszik a leghatásosabban, ha időben, részletes tájékoztatás alapján kér segítséget és nem veszélyezteti a saját és környezete egészségét.










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!